Szingapúr különleges hely. Figyelemre méltóan jól működik minden, hatékony és jól szervezett a társadalmi és a gazdasági élet, ugyanakkor az embereknek lehetőségük van arra, hogy gátlásoktól mentesen élvezzék az életet. Szingapúrban minden látogatónak azonnal feltűnik a hihetetlen modernség. A csúcstechnológia az élet minden pillanatában érezhető - de a hétköznapi és ünnepi szokásokban egyaránt érezhetők az évszázados hagyományok. A városállam egyik fontos jellemzője multikulturalizmusa: a többségi kínaiak mellett malájok, indiaiak és európaiak is lakják, különleges karaktert biztosítva az országnak.

A sötétzöld Szingapúr folyó két partján elterülő felhőkarcoló-negyed első pillantásra semmiben sem különbözik a legtöbb modern metropolis belvárosától. Csakhogy itt, a Maláj-félsziget déli csúcsán az utcák, parkok, sőt a rakpartok is szinte a klinikai tisztaság benyomását keltik. Mintha frissen lennének mázolva a házak és a hidak, frissen locsolva a sétányok, frissen kapálva a virágágyások. Úgy tűnik, Szingapúr szigorú városatyáinak szemében semmi sem gyűlöletesebb a szennynél és a rendetlenségnél.

Az egy nagy és 54 kisebb szigetre kiterjedő városállam története a legenda szerint a 8. században kezdődött egy félig hal, félig oroszlán tengeri szörny felbukkanásával. Egy éppen a parton álló maláj hercegre olyan mély benyomást tett a különös szörny, hogy a közeli Temasek, azaz "Tenger melletti hely" elnevezésű halászfalut Szinga Púrának, vagyis Az oroszlán városának keresztelte át. A város címerében ma is szerepel az oroszlán, a bélyegeken az oroszlánszájú vízisárkány, és a Merlion Parkban nyolc méter magas szoborként is megcsodálható.

Szingapúr nemzeti lobogója két színből áll: a pirosból és a fehérből. A zászló felső felében a piros szín a testvériséget és az egyenlőséget szimbolizálja, míg a fehér színt a tisztaság és az erkölcsösség megjelenítésére használják.

A felső, piros sávban egy fehér félhold és öt szintén fehér csillag látható. Ezek története sok mindent elárul Szingapúr 20. századi eseményeiről. A kicsiny városállam lakosságának 80%-a ma is kínai. Márpedig a Maláj-félsziget csúcsán elhelyezkedő Szingapúrt északon a 15 millió muzulmán hívőnek otthont adó Malajzia határolja, míg délen a 170 milliós iszlám lakóval büszkélkedő Indonézia felségvizeivel határos.

Természeti adottságok:

A Szingapúri köztársaság éghajlata trópusi és nagyon csapadékos. Az átlagos napi hőmérséklet 27 és 30 °C között mozog. Az átlagos évi hőmérséklet 28-30 °C. A tenger egész évben 27-29 °C-os. Gyakoriak az esők trópusi záporok, zivatarok formájában. Itt eléggé magas a páratartalom. Annak köszönhetően, hogy itt állandóan meleg és párás időjárás van, a növények nagyobb méreteket tudnak elérni, mint máshol..Szingapúrban nagyon kevés a termőföld, de ennek ellenére ezek egy része az orchideatermesztésre van kijelölve. A legnagyobb cég e tekintetben a Mandai, ahol exportra termesztenek orchideákat és más dísznövényeket a legmodernebb technika segítségével. A legszebb színű és formájú orchideákat Szingapúrból Japánba, Európába, Ausztráliába és USA-ba szállítják.

Kultúra:

Szingapúr („Oroszlán város”) egészen 1959 fontos angliai kikötő és üzleti központ volt. Az ázsiai gazdasági „tigrisek” közül Szingapúr ma már tele van építve felhőkarcolókkal és kínaiak, malajziaiak, indiaiak és más ázsiai nemzetek kozmopolita keveréke által lakott. Szingapúrban sikerült az, amiről máshol a kommunisták csak álmodni tudtak – a kormány példásan viselkedik a polgárokkal és magas életszínvonalat nyújt nekik, de a másik oldalon totalitárius előírásokat vezet be, amelyek például szabályozzák a haj hosszát, az úton való átkelést a kijelölt átjárókon kívül, vagy a rágózást és a dohányzást a nyilvános helyeken.
Szingapúr jellemzői a kulturális sokszínűségből erednek. Az emigránsok a múltban behozták Malajzia, Kína, India és Európa jellegzetességeit, amelyek aztán egymással keveredtek. A modern város mögött még mindig láthatóak az etnikai áramlatok. Minden egyes faj vívmányai, amelyeket Sir Stamford Raffles írt alá, még érvényben vannak, habár a szingapúriak nagy része úgy viselkedik, mint szingapúri állampolgár, fajra vagy kultúrára való tekintet nélkül. Mindegyiknek megvan a saját karaktere. A mai napig megfigyelhetjük a kínai utcákat és kis Indiát is a Seragoon Roadon keresztül, amelynek még ma is megvan a sajátos furcsa hangulata. Megtalálhatóak itt a brit gyarmatosítás jegyei is, amelyeket a neoklasszikus épületeken lehet látni a város körül. Minden nemzetiségi csoportnak megvan a jellemző hite, és egész évben különböző fesztiválokat rendeznek, amelyeknek speciális jelentésük van. Természetesen ezek a fesztiválok mindig egy megadott nemzetiségnek szólnak, de mindenki számára örömet okoznak.

    Érdekességek:

Golf: Szingapúr ismert a golfpályáiról, amelyeken a szabadságukat is el szokták tölteni az emberek. Főleg vállalkozók keresik fel, akik üzlet után utaznak ide, de a helyi golfozók is látogatják. A késő esti órákig játszanak.
Pénzügyi központ: Szingapúr a 20. század 60-as éveitől Kelet-Ázsia jelentős pénzügyi központja. Nagy külföldi befektetéseket ért el, főleg az elektronikai ipar kiépítésére. A bankok és a tőzsde alkotják az ország bevételének egynegyedét.
Kínai negyed: a lakosság 78%-a kínai. A kínai üzleti negyed a hagyományos kultúrájával csalogatja a turistákat. Lehetőség van megkóstolni a kínai ételeket, vásárolni kézzel készített termékeket, és csodálni a gazdagon díszített templomokat.
Orchideák: Szingapúrban nagyon kevés a termőföld, de ennek ellenére ezek egy része az orchideatermesztésre van kijelölve. A legnagyobb cég e tekintetben a Mandai, ahol exportra termesztenek orchideákat és más dísznövényeket a legmodernebb technika segítségével. A legszebb színű és formájú orchideákat Szingapúrból Japánba, Európába, Ausztráliába és USA-ba szállítják.

Közlekedési rendszer: A gyors vasúti közlekedési rendszer naponta kb. 800 000 utast szállít. Az útvonal néhány része földalatti. Ennek a közlekedési rendszernek kellene megoldania a dugók problémáját az utcákon.
Kikötő: A szingapúri kikötőben minden évben több mint 20 000 hajó köt ki. Ez a legforgalmasabb kikötő a világon. A Perzsa-öböl országaiból a tankhajók olajat szállítanak ide, ahonnan a finomítás után exportálják azt a kelet-ázsiai országokba.

Szingapúr a legbiztonságosabb turistacélpontok közé tartozik. A látogatókat a helyi szabályok lephetik meg – tilos a dohányzás a középületekben, liftekben, közlekedési eszközökön és a megállókban. Büntetve van a szemét, rágók, cigarettacsikkek szétdobálása az utcán, az után a piroson való átmenés, vagy az utca átlépése a gyalogosoknak kijelölt helyen kívül. Vandalizmusért fizikai büntetést is kiszabhatnak. Halálbüntetéssel büntetik a drogok csempészetét. A vámelőírások nem engedélyezik az erotikus áruk, húsáruk, cigaretták és fegyverek behozatalát.