Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a Csongrád megyei Ópusztaszeren létrehozott gyűjtemény, amelynek legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe. A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a romantika szemüvegén keresztül mutatja be hat egymáshoz kapcsolt jelenetben a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe.

Feszty-körképA 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép a festői eszközök, a művészi fantázia segítségével és nézői képzelőerejének jóvoltából idézi fel történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1893-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky Lászlónak, a lovas csatajeleneteket Vágó Pálnak köszönhetjük.RutundaA 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép a festői eszközök, művészi fantázia segítségével és nézői képzelőerejének jóvoltából idézi fel történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky Lászlónak, a lovas csatajeleneteket Vágó Pálnak köszönhetjük.A világ körképeiKis magyar panteonPanoptikumParktörténeti kiállításPromenádRokon népekKülső kiállításokErdő és emberKoronás jurtaMezőgazdasági gépgyűjteményMagyarok Világszövetsége-házNéprajzi MúzeumRomkertVízügyi kiállításNomád parkEmlékhelyek.

Nomád Park

Az eurázsiai sztyepp, puszta világát idézi fel a Nomád Park. Legeltető állattartásból élő őseink Kelet felől érkeztek a Kárpát-medencébe, a IX. században. A Nomád Park célja nemcsak honfoglaló magyarjaink életmódjának bemutatása, hanem annak a pusztai civilizációnak is a megjelenítése, amely Belső-Ázsiától egészen az Alföldig húzódó hatalmas területen virágzott évezredeken keresztül.

Megismerhetik a nyári szállásként szolgáló, nemezborítású, könnyen szét- és összeszerelhető faszerkezetű jurtákat, valamint a félig földbe mélyített házakat, amelyeket télen használtak. Ezek többé-kevésbé szögletes gödrei – szemben a felszínre épített jurták nehezen megfigyelhető nyomaival – gyakran előkerülnek a népvándorlás- és Árpád-kori lelőhelyeken. Az erdőben a téli szállások egyik sajátos háztípusát, a fenyőgerendákból ácsolt boronaházakat találják, a karámban lovakat, az Emlékpark területén pedig szürkemarhákat láthatnak.

A lovas pályán a nomád népek életéből kaphatnak némi ízelítőt, őseink legendás harcmodorát bemutató honfoglalás-kori haditornának, fegyverbemutatónak lehetnek szemtanúi, de akár íjászkodhatnak, lovagolhatnak is. A felállított jurtákban nyaranta nomád táboraink résztvevői laknak.