India történelme

India történelme több, mint 6000 évre nyúlik vissza. Az i. e. 4000-ben létrehozott két város, Harappa és Mohendzsódáró volt a fejlődési központja a területnek. Ennek a két városnak a romai ma Pakisztán területére esnek. Az egykori őslakosok (proto-ausztraloid – negroid népek) mára már csak az ország déli csücskében élnek. I. e. 3000 környékén dravidák (Közép-Ázsiai nép) foglalják el a területet , akik nem törik meg a térség fejlődését, hanem tovább lendítik azt. Egy évezreddel később megjelennek az árják is a területen, akik a dravidákkal szövetkezve megpróbálják megakadályozni a további népek beáramlását a szubkontinensre. Igen hosszú ideig jellemző volt a területre a szétbomlás és egyesülés folyamata, mely az aktuális uralkodó jellemét igazolta. I. u. 3. században Nagy Sándor építi birodalmába „Indiát”, aki az itt elkapott betegségébe bele is halt. Ezt egy igen hosszú időszak (4. századtól – 10. századig), a Gupta-korszak követi, mikor is az ország a fénykorát élte. A 11. századtól indul az iszlám hódító útjára, mely jelentős hatást fejtett ki az országra is. 1707-ig mohamedán fennhatósággal jellemezhető a terület, majd a fokozatosan erősödő gyarmatosítás Indiát is áldozatául ejti. Az angolok gyarmatosítják elsősorban a területet. Kezdetben kifosztották az országot természeti kincseiből, és elárasztották az olcsó európai árukkal. Ez a folyamat hatalmas áldozatokkal járt indiai részről, több, mint 50 millió halottja volt ennek az eseménynek. Később az angolok nagy lehetőséget láttak az országban, és megindult a vasút kiépítése, és az ipari üzemek létesítése. A britek megreformálták a közigazgatást és az oktatási rendszert, felfuttatták a gyapot és a juta előállítását is. 1919-től indult meg a passzív ellenállás az angolok ellen. Az ország lakossága vallásilag két táborra oszlott Tagare és Gandhi keze alatt. Gandhi hitt a békés együttélésben, de a két tábor folyamatos vitában állt egymással. Ezek a viták sokszor halálos áldozatokat is követeltek. Nehru kovácsol egységes államot Indiából 505 kis uradalom egyesítésével. India fejlődése igen lassú volt egészen a ’90-es évek közepéig, mikor is új gazdasági stratégiákat vezettek be. A dollárhoz kapcsolták a rúpiát, megjelentek a külföldi beruházók, felfedezték a jelentős ásványkincs vagyont, és megkezdődött a kitermelés felfutatása, rendelkezésre állt az olcsó és sok munkaerő…stb. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy ma Indiát dinamikus fejlődéssel jellemezhessük.

India földrajza

India 7 országgal (Pakisztán, Afganisztán, Kína, Nepál, Bhután, Mianmar és Banglades) határos, ezek közül Kínával és Pakisztánnal vannak elhúzódó területi vitái. A szubkontinens igen változatos felszínnel rendelkezik. Geológiailag 3 nagy részre osztható a terület.; északon a Himalája láncai alkotják az egyik téregységet. Itt találhatók az ország legmagasabb pontjai, valamint előterében a föld legcsapadékosabb pontja Cherrapunji, ahol az éves csapadék mennyiség meghaladja a 15000 mm-t (eddigi mért csúcs 27000mm volt). A másik egységet a Dekkán-fennsík alkotja a Keleti- és Nyugati-Ghatokkal.Itt találhatók az ország legjobb talajai, amin intenzív mezőgazdasági termelés folyik. Harmadik fő részt a síkságok képviselik, amik igen jelentős területeket tesznek ki a nagyobb folyók (Indus, Gangesz) mentén. Az éghajlatát leginkább a monszun határozza meg, de jelentős szerepe van a passzát szélrendszernek is. Az egész országra jellemző, hogy fagy sosincs, a tavasz és igen meleg és száraz (gyakoriak a 40 fok fölötti hőmérsékletek). A monszun igen pontosan érkezik a területre, általában június első napjaiban érkezik Mumbaiba, majd 2 hét múlva már Kalkuttában is jelentkezik. Csapadék szempontjából jelen vannak a szélsőségek; itt található a föld legcsapadékosabb pontja (Cherrapunji) 15000mm-es évi csapadékkal, illetve India egyetlen sivatagja, és egyben legszárazabb pontja a Tar-sivatag (200 mm). Vízrajzát tekintve 3 folyó emelendő ki; az egyik a Gangesz, mely a hinduk szent folyója is, melyhez évenként elvándorolnak, hogy megfürödjenek benne. Másik jelentős vízfolyás a Brahmaputra, mely a Gangesszel ömlik közös deltatorkolattal a Bengál-öbölbe, és hatalmas árvízei vannak. A harmadik jelentősebb folyó az Indus, mely csak kis szakaszon érinti Indiát, de feltöltött síkságja igen fontos India életében. A belsőbb területeken is találunk még folyókat (Godavari, Krisnya…stb.), melyek főként a földek öntözésében játszanak nagy szerepet. A Hindusztáni félszigetet az Indiai-óceán öleli körbe, ahol India jelentős forgalmat bonyolító kikötői (Kalkutta, Mumbay találhatóak. A természetes növénytakaró szinte eltűnt a vidékről, igazi dzsungellel, illetve az eredeti növénytakaróval csak a magasabb területeken találkozhatunk, ugyanakkor ezek állatvilága rendkívül gazdag.

India látnivalói

Az Indiába látogatók országszerte találhatnak számtalan érdekességet és látnivalót. Minden kis tartományt, területet sajátos kultúra jellemez. Kiemelkedő jelentőségűek a vallási központok, ezekből többet is találhatunk az országban. Amritsar szikh vallási központ, itt találjuk az Aranytemplomot, valamint számtalan történelmi jelentőségű helyet. Benáresz hindu vallási központ, zarándokhely, jelentős az idegenforgalma, a hinduk évről-évre itt fürödnek meg a Gangeszben. Agra a hajdani Nagymogul Birodalom székhelye volt, így számos rom található itt. Érdemes itt felkeresni a Taj Mahalt és a Vörös Erődöt. Agra számít India legjelentősebb idegenforgalmi központjának. Sarnath is fontos idegenforgalomi hely, itt találhatóak Asóka király oszlopai. Shimla volt 1820-tól a britek nyári fővárosa, így itt szép, Viktoriánus épületek figyelhetünk meg, melyek a brit gyarmati időszakról tanúskodnak. Érdemes még felkeresni a nagyvárosokat, és 1-2 napot rászánni a felfedezésükre. A vidéki kis falvakban ismerhetjük meg az igazi, hagyományőrző Indiát. Manapság egyre inkább keresettebbek India tengerpartjai, ugyanakkor érdemes kikérni szakértők véleményét, hogy mikor érdemes ide ellátogatni, mikor elviselhető a klíma.

India gasztronómiája

India esetében nem beszélhetünk egységes konyháról, mivel minden kisebb terület sajátos gasztronómiával bír. Nagy szerepe van a vallásnak a konyhában, vagyis vannak elemek, melyeknek ki kell maradniuk egyes vallási csoportok életéből. A szent könyvek külön rendelkeznek a fogyasztási szokásokról és a helyes táplálkozásról. Az ország lakosságának jelentős része vegetáriánus, a muzulmánokat leszámítva. Náluk a jellemző a bárányhús, kecske és szárnyasokból készült húsételek fogyasztása. Országos törvény rögzítette a marhahús fogyasztásának tilalmát. Igen kedveltek a halból készült ételcsodák, valamint az osztrigát, a kagylót és kalmárt is sok ételben felhasználják. Sokak szerint az indiai ételek a legegészségesebbek, így ezeket sokan bátran ajánlják. Nagyon sok zöldséggel, rizzsel, kukoricával, borsóval, lencsével és babfélékkel dolgoznak. Igen fűszeresek az ételeik, a legjellemzőbb fűszereik a curry (Indiában maszala), a paprika, fokhagyma, a szegfűszeg, a fahéj, a gyömbér, a dió, a menta, a kapor és a sáfrány. Sokféle kenyérféleséget fogyasztanak ételeikhez. Rengeteg szósszal, mártással büszkélkedhetnek. Réz-, vagy rozsdamentes tálakon szolgálják fel ételeiket. A tálcára kis fém tányérkák vannak. Az tányérok szélére halmozzák  az étel, a tál közepére pedig a rizst. Italok közül mindenképpen a teát kell kiemelni, melynek rengeteg változata ismert és általában meleg tejjel együtt, de külön bögrében kínálják. Ebédhez nem szokás alkoholos italt felszolgálni, illetve fogyasztani. Minden étkezéshez felszolgálnak az asztalon gyümölcsöket és további fűszereket.